Pest fejlődésében
a Sugár út kialakítása nagy szerepet játszott. Földrajzi
értelemben, kelet felé új, hatalmas területet vont a sürűn
beépített város magjába, társadalmi szempontból pedig egy, a
korra rendkívül jellemző rétegnek adott új otthont.
Ugyanis a század
második felére egyre csak erősödő ipar és kereskedelem
sikerei az addigi, öröklött vagyonnal és ranggal büszke
mágnás réteg mellett az önerőből, a gazdasági fejlődés révén
felemelkedő pénzarisztokrácia rétegét emelték.
Az akkori
"újgazdagok" pedig épp olyan díszletek közt kívántak élni,
mint évszazados örökséggel bíró előképeik, s e vágy a
palotabérházak épülésében kövesedett épületekké. A Sugár út
házsorában csodás-hatalmas lakások, a Liget felé pedig egyre
zöldebb területtel körbevett kis kastélykák emelkedtek. A
bennük lakók pedig szerzett rangjuknak és vagyonuknak
megfelelő társadalmi életre vágytak.
Nem csoda hát,
hogy a város e nyüzsgő, fejlődő része adott otthont az olyan
új intézményeknek, mint a Régi Műcsarnok és a Régi
Zeneakadémia.
A Régi
Zeneakadémia pedig a szisztematikus zenei képzés, és a
nagyobb közönség számára elérhető koncertezés színhelye
volt. Létrehívása Liszt Ferenc nevéhez kötődik! Ő ebben a
házban lakott, tanított és alkotott
1881-1886 között!
Otthonában
fogadta a hallgatókat, s szalonjából átlépve a Régi
Zeneakadémia koncerttermébe, játszhattak az orgona
díszítette pódiumon.
Liszt lakása
ma múzeum, ahol megismerhettük, hogy élt a halhatatlan
zeneszerző, megcsodálhattuk azokat a hangszereket, amelyeken
játszott: köztük pl. azt az 1867-ben
Bostonban készült Chickering-zongorát, amely ugyanabban az
évben a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, vagy a
kifejezetten Liszt számára készült "orgue-piano"-t, egy
harmónium és egy zongora ötvözetét és egy különleges
üvegzongorát!
De láthattuk
a legendás ujjak hitelesnek gondolható gipsz mását is!
|