A
századforduló építkezési lázában épült csodás épületek gyönyörű díszei a
Zsolnay épületkerámiák. A színes cserepek, tetőelemek, a falakon futó
frízek és a pirogránitból készült szoboralkotások különös, már-már
mesebeli szépséget adnak ezeknek a házaknak.
A pécsi
Zsolnay gyár épületei - épp az épületdíszek miatt - még pusztulófélben is szépnek látszottak, de most, hogy az egykori gyárterület Zsolnay
Kulturális Negyed névvel kapott új életet és összetett funkciót,
különösen érdemesek a látogatásra.
Programunk során a múlt és jelen értékeiről igyekeztünk teljes képet
kapni: megismerkedtünk a család és a gyár történetével, bejártuk a
Negyed minden épületét, megtekintettük az összes kiállítást, felfedeztük a
városban a Zsolnay emlékeket. Ettünk Zsolnay-val díszített teremben,
aludtunk Zsolnay-val díszített házban... És mindezt úgy, hogy nem csak
"egyszerűen" vezetésekben volt részünk, de velünk volt Pintér Tamás,
építész, akinek csapata újjáálmodta, Keményffy Gábor, keramikus
művész, aki még a Parlamenten dolgozó nagy mesterektől tanult, és aki
nem kevesebbet tud, mint kikeverni 2000 színt egy "egyszerű" óra
kedvéért, és sétáltunk Marsalkó Péter, fotóművésszel, aki az elhagyatottság utolsó
órájában megfotózta, hogy mi méginkább örülhessünk az újjászületésnek!
Láttuk,
megtapasztaltuk, kipróbáltuk... nagyon sok élmény ért minketi.
Mindez
pedig úgy, hogy nem maradt ki a Cirfandli, a habzó Pécsi Sör, a sok
eszem-iszom, és kirándultunk is, hogy a hirtelen jött nyarat ünnepeljük.
|