A XIX. század második felének pezsgő
művészeti élete állandó bemutató kiállítóhelyet igényelt. A
Magyar Képzőművészeti Egylet megbízásából Lang
Adolf 1875-1877 között épített meg az a neoreneszánsz
palotát, amely 1896-ig, a mai Műcsarnok megépüléséig
időszakos kiállítóhelyként mutatta be az akkori kortárs
festészet alkotásait.
Az pedig, hogy a csodás szépségű
épület épp a Sugár úton épült, a kor szellemét, s a város
fejlődésének új fejezetét reprezentálja:
"A Sugár út a
város reménysége volt."
Micsoda
nagypolgári életforma! Operaház, Casino, kávéházak,
Műcsarnok... mind mind a frissen épült villák és
palota-bérházak lakóinak életvitelét szolgálják! S a régi
Műcsarnok falai között nem csak a magyar festészet akkor élő
alkotói kaptak megjelenési lehetőséget, de műveik - a
historizmus jegyében - az 1000. évét ünneplő ország nemzeti
öntudatának megerősödésében is nagy szerepet játszottak.
A régi Műcsarnok 1921 óta a
Mintarajztanoda szomszédos épületével egybenyitva a
patinás intézmény céljait szolgálja, s falai között a nagy
öregek kései utódai még mindig Székely Bertalan
lócsontvázának segítségével tanulják az anatómiát...
Köszönjük Klárának, Csillának és
barátainak a rengeteg munkát, közreműködést!
|