A Tabán elveszett romantikája (2009. április 4.)

Van egy olyan része a városnak, ahol a füves-ligetes puszta domboldal mindenki lelki szemében egy élő, nyüzsgő, romantikával telt kisváros.

Akármeddig ásunk is le saját emlékeink mélyére, vagy a művészek ábrázolta, illetve a történelem írta múltba, mindig újabb és újabb rétegek kerülnek elő, s nincs olyan kor, amelyben ne rajzolódna ki egy kép - és a mi érdekes - egy újabb és újabb kép a Tabánról!

A Várhegy, Gellérthegy és a Nap-hegy ölelésében az őskortól a kelták, rómaiak, Árpádok korán át, Mátyás tündérkertjén keresztül, a török kor építés-pusztítás kettősségét túlélve, a rác város házikóinak apró ablakaiból kitekintve feltűnik az a romantika, melyet mindannyian ismerünk - pedig aligha van köztünk olyan, aki valóban megélhette.

A Tabán területét a 30-as években rendezték... félig. A bontás megvalósult, az építésről csupán tervek maradtak.

 

Néhány ház, de leginkább csak az egykori házak közt húzódó utcák nyomvonala; néhány emlékmű, de sajnos sokszor csak az emlékművek talapzata - egy-két kő, amibe gondolatban kapaszkodhatunk, hogy feltáruljon előttünk a múlt mélysége.

 

Sétánk során bejártuk ezt a vidéket, hogy megelevenedjen a Tabán több ezer éves meséje.