Ybl Miklós gyönyörű épületei a mai napig meghatározók
Budapest városképében. A Budai Várhegy oldalába épült
Ybl- vagy Hatvany-Palota néven ismert impozáns
villaépület a II. világháborúban teljesen elpusztult,
jelenkori újjáépítése részben felidézi a száz évvel
ezelőtti Budapest nagypolgári stílusát, részben
örvendetesen gazdagítja fővárosunk Világörökség
részeként számon tartott panorámáját.
Az újjáépítés számos kérdést vet fel. Adózzunk-e
Ybl emlékének, s minden úgy épüljön újjá, ahogy ő egykor
építette. Vagy próbáljuk „kitalálni” az ő egykori
gondolatait és módosítsuk aszerint a terveket? Netán
építsünk a jelen korban a jövőnek és ne féljünk
adaptálni az egykori tervet egy új kor elvárásaihoz és
lehetőségeihez? Igazodjunk a nemzetközi irányvonalhoz,
miszerint el kell különíteni az eredetit az
újjáépítettől? És ha igen, hogyan….?
Kerényi József újraértelmezte Ybl 1871-es tervét.
Az általa megálmodott megoldás nagy vitát kavart
építészkörökben és sok kérdést vet fel az épület
engedélyezését tekintve is.
Sokat olvashatunk minderről az újságokban, de most
lehetőséget kaptunk, hogy a beruházó cég ügyvezetőjétől.
első kézből ismerhettük meg az összefüggéseket, a
szövevényes háttér dilemmáit.
Körbejártuk a - még szerkezet készen is - reprezentatív
épületet, s együtt drukkolunk, hogy megvalósuljanak a
befektető elképzelései és egy csodálatos, új kinccsel
gazdagodjon az ország.